A Kékszakáll nyílt próbáján jártunk

A Magyarországon több mint 30 éve nem játszott művet színházunkban első alkalommal tűzzük műsorra. A próbát követő sajtótájékoztatón az előadás rendezője, Székely Kriszta arról beszélt, régi álma vált valóra azzal, hogy megrendezheti élete első operettjét. Mert bár prózai rendezőként is számos kihívásnak kell megfelelnie, "ez a műfaj, azon belül is Offenbach és a hatalmas kórusképei egy egészen más dologra tanítanak. Ugyanakkor az is igaz, hogy nagyon biztonságos környezetben érzem magam, mert olyan művészekkel dolgozom, akik rengeteget tudnak az operettről. Ezért azt gondolom, jóféle kölcsönhatásban keveredik munkánkban a régi az újjal. Örömmel veszem az ő tapasztalataikból adódó segítséget és úgy érzem, ők is nyitottan állnak hozzá ahhoz, amit én tudok hozzáadni ehhez a dologhoz".
 
 
Kékszakáll - beszélgetés a nyílt próba után

Kulcsár Noémi koreográfus, a Táncművészeti Egyetem Moderntánc Tanszékének vezetője is első ízben dolgozik operettel. Úgy véli,  e műfajok találkozása jelen esetben nem idegen egymástól, mert az volt a koncepciójuk, hogy ötvözzék az újszerű táncokat és mozgásokat az operett klasszikus hagyományaival, és egy-egy ponton akár kísérletezzenek is.
 
Dinyés Dániel zenei vezető és első karmester azt hangsúlyozta, hogy Offenbach mindig kihívást jelent az alkotók számára Magyarországon, mert a zeneszerző életműve nem igazán tudott megragadni az itthoni előadói hagyományban. "Dacára annak, hogy ő volt, aki életre hívta az operettet, és ő használta először magát az operett szót is, a műfaj később túlnőtt rajta. Lehár Ferenc és Kálmán Imre is magáévá tette ezt a kifejezést, és nekünk, magyaroknak, ők jelentik az operettet. Offenbach sokkal gyorsabb, sokkal kuplésabb, sanzonosabb, mint hazai követői és az egésznek van egy iramló, rohanó természete mind zeneileg, mind színpadilag. Miközben egy rendkívül szellemes zenéről és hihetetlenül szórakoztatóan megfogalmazott gondolatokról beszélünk."
 
 
Kalocsai Zsuzsa és Veréb Tamás
Az előadás címszerepében az Operettszínház két sztár bonvivánja, Boncsér Gergely és Vadász Zsolt látható, akik örülnek, hogy a klasszikus hős szerepből kibújva ezúttal kegyetlenebb énüket is megmutatják.
 
Boulotte karakterét Bordás Barbara és a vendégművész Lusine Sahakyan ölti magára, akik azért is kedvelik különösen a takarító lány figuráját, mert eltérve a klasszikus primadonnai ívtől, erős benne a komikai és szubrett vonulat, miközben hangterjedelmét és zeneiségét tekintve mégis operai feladatot jelent.
Popolaniként Peller Károly és a fiatal vendég baritonista, Erdős Attila brillírozik majd.
 
Székely Kriszta és a Kékszakáll csapata
Bob?che szenátorként a vendégként érkező Szacsvay László, a Katona József Színház művésze és az egykori  rockszínházas, ma már az Operettszínház oszlopos tagja, Csuha Lajos mutatkozik be, akinek egyébként ez első operett szerepe.
A szenátor kevéssé hűséges feleségét Clémentine-t, a társulat két dívája, Kállay Bori és Kalocsai Zsuzsa tölti meg élettel és derűvel.
Oscar, a szenátor jobb keze Langer Soma, valamint az operában és operettekben egyaránt otthonosan mozgó, a Kreatív kapcsolatokban már a Kálmán Imre Teátrumban is fellépett Kendi Ludovik lesz.
Saphir, a pizzafutár (vagy álruhás herceg?) szerepében Dolhai Attila és Veréb Tamás mutathatja meg humoros oldalát, táncos-komikusi vénáját.
A bájos Fleurette bőrébe a Notre Dame-i toronyőrben debütált Bojtos Luca és a szubrett szerepekben már többszörösen bizonyított Kardffy Aisha bújik.
 
 
A Kékszakáll csapata
További szereplők: Horváth Dániel, Imre Roland, Szörényi Andrea, Rippel Mária, Halasi Bianka, Zábrádi Annamária, Kékszakáll első feleségeként pedig Lévai Enikő lép színpadra.
 
Az előadás szövegét Szabó-Székely Ármin, Lőrinczy Attila és Székely Kriszta jegyzi, a dalszövegeket Máthé Zsolt írta.
 
A második karmester Silló István, a karigazgató Szabó Mónika, a jelmeztervező Pattantyús Dóra, míg a díszlettervező Balázs Juli.
A Magyarországon több mint 30 éve nem játszott művet színházunkban első alkalommal tűzzük műsorra. A próbát követő sajtótájékoztatón az előadás rendezője, Székely Kriszta arról beszélt, régi álma vált valóra azzal, hogy megrendezheti élete első operettjét. Mert bár prózai rendezőként is számos kihívásnak kell megfelelnie, "ez a műfaj, azon belül is Offenbach és a hatalmas kórusképei egy egészen más dologra tanítanak. Ugyanakkor az is igaz, hogy nagyon biztonságos környezetben érzem magam, mert olyan művészekkel dolgozom, akik rengeteget tudnak az operettről. Ezért azt gondolom, jóféle kölcsönhatásban keveredik munkánkban a régi az újjal. Örömmel veszem az ő tapasztalataikból adódó segítséget és úgy érzem, ők is nyitottan állnak hozzá ahhoz, amit én tudok hozzáadni ehhez a dologhoz".

Kékszakáll - beszélgetés a nyílt próba után
Kulcsár Noémi koreográfus, a Táncművészeti Egyetem Moderntánc Tanszékének vezetője is első ízben dolgozik operettel. Úgy véli,  e műfajok találkozása jelen esetben nem idegen egymástól, mert az volt a koncepciójuk, hogy ötvözzék az újszerű táncokat és mozgásokat az operett klasszikus hagyományaival, és egy-egy ponton akár kísérletezzenek is.

Dinyés Dániel zenei vezető és első karmester azt hangsúlyozta, hogy Offenbach mindig kihívást jelent az alkotók számára Magyarországon, mert a zeneszerző életműve nem igazán tudott megragadni az itthoni előadói hagyományban. "Dacára annak, hogy ő volt, aki életre hívta az operettet, és ő használta először magát az operett szót is, a műfaj később túlnőtt rajta. Lehár Ferenc és Kálmán Imre is magáévá tette ezt a kifejezést, és nekünk, magyaroknak, ők jelentik az operettet. Offenbach sokkal gyorsabb, sokkal kuplésabb, sanzonosabb, mint hazai követői és az egésznek van egy iramló, rohanó természete mind zeneileg, mind színpadilag. Miközben egy rendkívül szellemes zenéről és hihetetlenül szórakoztatóan megfogalmazott gondolatokról beszélünk."

Kalocsai Zsuzsa és Veréb Tamás
Az előadás címszerepében az Operettszínház két sztár bonvivánja, Boncsér Gergely és Vadász Zsolt látható, akik örülnek, hogy a klasszikus hős szerepből kibújva ezúttal kegyetlenebb énüket is megmutatják.

Boulotte karakterét Bordás Barbara és a vendégművész Lusine Sahakyan ölti magára, akik azért is kedvelik különösen a takarító lány figuráját, mert eltérve a klasszikus primadonnai ívtől, erős benne a komikai és szubrett vonulat, miközben hangterjedelmét és zeneiségét tekintve mégis operai feladatot jelent.
Popolaniként Peller Károly és a fiatal vendég baritonista, Erdős Attila brillírozik majd.
Székely Kriszta és a Kékszakáll csapata
Bob?che szenátorként a vendégként érkező Szacsvay László, a Katona József Színház művésze és az egykori  rockszínházas, ma már az Operettszínház oszlopos tagja, Csuha Lajos mutatkozik be, akinek egyébként ez első operett szerepe.
A szenátor kevéssé hűséges feleségét Clémentine-t, a társulat két dívája, Kállay Bori ésKalocsai Zsuzsa tölti meg élettel és derűvel.
Oscar, a szenátor jobb keze Langer Soma, valamint az operában és operettekben egyaránt otthonosan mozgó, a Kreatív kapcsolatokban már a Kálmán Imre Teátrumban is fellépett Kendi Ludovik lesz.
Saphir, a pizzafutár (vagy álruhás herceg?) szerepében Dolhai Attila és Veréb Tamásmutathatja meg humoros oldalát, táncos-komikusi vénáját.
A bájos Fleurette bőrébe a Notre Dame-i toronyőrben debütált Bojtos Luca és a szubrett szerepekben már többszörösen bizonyított Kardffy Aisha bújik.

A Kékszakáll csapata
További szereplők: Horváth Dániel, Imre Roland, Szörényi Andrea, Rippel Mária, Halasi Bianka, Zábrádi Annamária, Kékszakáll első feleségeként pedig Lévai Enikőlép színpadra.

Az előadás szövegét Szabó-Székely ÁrminLőrinczy Attila és Székely Kriszta jegyzi, a dalszövegeket Máthé Zsolt írta.

A második karmester Silló István, a karigazgató Szabó Mónika, a jelmeztervező Pattantyús Dóra, míg a díszlettervező Balázs Juli.
A Budapesti Operettszínház fenntartója a Magyar Állam, irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

X