Újra színpadon a Menyasszonytánc


Béres Attila rendezésében ismét repertoárunkon a világ első klezmer-operettje! Jávori Ferenc Fegya 2006-ban bemutatott, Menyasszonytánc című sikerdarabja új szereposztásban és az ősbemutató nagy kedvenceivel is látható a Budapesti Operettszínházban.
 

(fotók: Gordon Eszter)
 
A Menyasszonytánc hol megható, hol pedig drámaian feszült története a harmincas évek Erdélyében játszódik egy román-magyar-zsidó településen. Itt találkozhatunk a szeretetre méltó és természetesen esendő szereplőkkel, köztük Rózsival, a szép és büszke lánnyal, aki egy váratlan fordulat következtében elveszíthet mindent, amiben eddig hitt. Megismerhetjük Andrást, aki szereti Rózsit, de nincs ereje ahhoz, hogy szembeszálljon az apjával. Aztán a jó öreg Herskovics bácsit, aki eddig minden nehéz helyzetet sikeresen megúszott, most azonban hőssé kell magasztosulnia. Blumnét, aki már csak özvegyasszonyként döbben rá férje félrelépésére és annak különös következményére, Jonelt, a csendőr őrmestert, akit Rózsi kikosarazott, de ő mégis mindenáron meg akarja kapni a lányt. No és nem utolsósorban Majzik nénit, aki egyrészt élő lexikon, másrészt a helység "rengeteg példányban" megjelenő pletykazsákja.
 
Lehoczky Zsuzsa és a balettkar
 
A darab azért is foglal el különleges helyet repertoárunkon, mert ez a világ első klezmer-operettje, ami 2006. március 17-én, ősbemutatóként debütált, és ez volt Béres Attila első nagyszínpadi rendezése a Budapesti Operettszínházban. Böhm György, Kállai István és Miklós Tibor Indig Ottó 1931-ben bemutatott, Torockói menyasszony című prózai színműve nyomán írta a műfajteremtő darabot, az előadás zenéjét a Kossuth-díjas Jávori Ferenc Fegya szerezte, akinek mai napig szívügye az előadás. Ő és világhírű zenekara, az Artisjus-díjas tagokkal felálló Budapest Klezmer Band szívhez szóló, fergeteges ritmusú, humorral teli zenével teszik egyedivé a Menyasszonytáncot, ezt az ízig-vérig magyar, és egyben közép-európai történetet, ami a szórakoztatás mellett a békés egymás mellett élésre tanít minket.
 
Gubik Petra, Laki Péter és a balettkar
 
Az előadás sikerének titka a kritikusok szerint egyrészt a karakterek sokszínűségében, a történet szerethetőségében rejlik, másrészt abban, hogy az alkotók óvatosan, de határozottan nyúlnak érzékeny témákhoz. A darab nem szűkölködik finom öniróniában, szókimondásban, ugyanakkor a kacagtató jelenetek is akadnak benne bőven.
 
Faragó András és Jantyik Csaba
 
A klezmer-operett hatalmas nézősereget vonzott estéről estére, ez hatalmas örömet jelent minden alkotónak. Jávori Ferenc elmesélte, még hosszú évek elteltével is kap visszajelzéseket a nézőktől, megállítják az utcán, gratulálnak neki. Akadt olyan, aki elmondta neki, hogy nyolc-tíz alkalommal is látta a Menyasszonytáncot, egyik legérdekesebb élményeként pedig azt említette, mikor Moszkvában járt, ahol egy számára ismeretlen házaspár szólította meg és újságolta el, hogy Budapesti tartózkodásuk alatt látták az előadást, őt pedig a műsorfüzetből ismerték fel.
 
Dézsy Szabó Gábor és Szabó P. Szilveszter
 
A bemutató után alig nyolc évvel, 2014. november 14-én már a 200. Menyasszonytánc-előadást ünnepelhettük. - "Az ember alkotó lény. Én zenével foglalkozom, és ezen keresztül próbálom megvalósítani magam. Hatalmas örömet jelent, amikor mindennek egy darabkája ilyen ünnepet élhet meg, hiszen Magyarországon születni tudott egy olyan darab, ami ennyi előadást megélt, és remélem, hogy még nincs vége!" - mondta el a jubileumi ünnepségen a zeneszerző Jávori Ferenc Fegya, aki ugyanebben az évben a klezmer stílus nemzetközi népszerűsítéséért, valamint kiemelkedő zeneszerzői és előadóművészi pályája elismeréseként Kossuth-díjat vehetett át, és ebben nagyon fontos szerepe volt a Menyasszonytáncnak is.
 
György-Rózsa Sándor és Kékkovács Mara
 
Az évek során a darab intézményünk mellett látható volt a Miskolci Nemzeti Színházban, valamint azon kevés operettek közé tartozik, amelynek hangfelvétele CD-n is megjelent. A Menyasszonytánc 2016 januárjában búcsúzott a nézőktől, szerencsére a búcsú nem volt végleges, három év szünetet követően 2019. május 17-től újra látható a Budapesti Operettszínház nagyszínpadán, méghozzá a régi rendezésben, de megújult szereposztással. A felújításban az ősbemutató Rózsija, Kékkovács Mara mellé csatlakozik Gubik Petra a szerepben, új beállóként üdvözölhetjük Kocsis Dénest, aki György-Rózsa Sándor mellett András karakterét formálja meg, Herskovicsként pedig Földes Tamás debütál Melis Gábor mellett.
 
Gubik Petra és Kocsis Dénes
 
Az ősszereposztás többi nagy kedvence, mint például Szabó P. Szilveszter, Lehoczky Zsuzsa, Angler Balázs, Felföldi Anikó, Papadimitriu Athina, Dézsy Szabó Gábor, Kerényi Miklós Máté, Szendy Szilvi, Gömöri András Máté, Jantyik Csaba, Oláh Tibor, Faragó András mellett újként mutatkozik be továbbá Szulák Andrea (Blumné), Pálfalvy Attila (Blum), Oszvald Marika (Majzikné), Dobó Enikő (Janka), Laki Péter (Dávid), Vásári Mónika (Blanka), Magócs Ottó (Tanító), Sz. Nagy Ildikó (Anya) és Ullmann Zsuzsa (Sára) is.
 
Szendy Szilvi
 
A Menyasszonytáncot 2019. szeptember 12-13-án, Tel-Avivban is bemutatjuk az izraeli magyar kulturális évad keretein belül, első kortárs magyar darabként.
 
Zeneszerző: Jávori Ferenc Fegya
Író: Kállai István és Böhm György
Dalszövegíró: Miklós Tibor
Karmester: Makláry László
Díszlettervező: Túri Erzsébet
Jelmeztervező: Füzér Anni
Koreográfus: Rogács László és Bodor Johanna
Játékmester: Bori Tamás
Rendező: Béres Attila

Olvasta már?

A Budapesti Operettszínház fenntartója a Magyar Állam, irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

X