2020-04-24
Pontosan 145 éve, 1875. április 24-én, Szegeden született az egyik legismertebb magyar operettszerző, Huszka Jenő. Édesapja törvényszéki bíró volt, a kis Jenő általa került közel már ifjú korában a zenéléshez, hiszen gyakran muzsikált otthon, ő tanította először hegedülni is. Tehetsége hamar kitűnt, már ötévesen fellépett, később pedig az akkor szegedi Városi Zenedének nevezett zeneművészeti karon folytatta tovább hegedűtanulmányait, sőt önszorgalomból még zongorázni is megtanult.
Már diákként két színpadi művet írt, egyiket közülük - nagy bátorságról és elszántságról tanúbizonyságot téve - elküldte Paulay Edének, a Nemzeti Színház akkori főigazgatójának. Bár Paulay - aki nem is sejtette, hogy egy diák első szárnypróbálgatásait olvassa épp - elutasította, ez nem szegte kedvét, sőt, kielemezte saját művét, feljegyezvén, milyen hibákat vétett, hogy ezzel is fejlődjön.
"A legnagyobb siker zúgása morajlott ma végig a Népszínházon egy magyar operett első előadásán: olyan sikeré. amelyet a sokat látott s újabban sok viszontagságot szenvedett színház mostani igazgatása alatt még nem ért meg. Két istenáldotta tehetség győzelme volt a mai est: Huszka Jenőé és Fedák Sárié. (...) Köszöntsük tehát először a fiatal mestert, aki egy elfelejtett bohózat, koncert-dalok és betét-nóták félhomályából ma kilépett a hírnév és népszerűség verőfényére. (...) Csupa új dallam, új ötlet, s valamennyi válogatott dallam, és nem köznapi ötlet." - írták a premier másnapján a Budapesti Hírlapban.
Egy év múlva, 1903-ban Aranyvirág című operettjével nyílt meg a Király Színház. Ez az időszak volt a magyar operett fénykorának kezdete.
A század elején Huszka használt először új hangokat az operett műfajában, vagyis, mondhatni, általa lett világhírű a magyar operett. Jól és következetesen építette bele a verbunkost, a magyar táncok ritmusát, a csárdást, a palotást, a népi elemeket az akkor már igen sikeres bécsi klasszikus operett bevált formai kereteibe. Nyomdokaiba később olyan nagyszerű szerzők léptek, mint például Kacsóh Pongrác, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Ábrahám Pál, és még sorolhatnánk, folytatva a sikerszériát.
Huszka 1959. december 31-én éjjel a Magyar Televízió élő adásába kapott meghívást. Beszéde során erősen meghűl, aminek elhúzódó tüdőgyulladás lett a következménye. Alig több mint egy hónappal később, 1960. február 2-án, 84 évesen, felesége karjai közt hunyt el. A budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Tilos a bemenet (1899)
Bob herceg (1902)
Aranyvirág (1903)
Gül Baba (1905)
Tündérszerelem (1907)
Rébusz báró (1909)
Nemtudomka (1914)
Lili bárónő (1919)
Hajtóvadászat (1926)
Erzsébet (1939)
Gyergyói bál (1941)
Mária főhadnagy (1942)
Szép Juhászné (daljáték, 1954)
Szabadság, szerelem (1955)