Korhatár nélkül - staféta indul! #9

Somai Valér

2021-05-10

A Budapesti Operettszínház balettművészei nagyszabású produkciója, a Korhatár nélkül - Táncest május 14-én debütál online színpadunkon!  A két felvonás különleges élményt nyújt a balett szerelmeseinek s mindenkinek, akik szeretik, ha a klasszikus elegancia könnyed humorral társul.
Interjúsorozatunkban bemutatjuk a Táncest résztvevőit, valamint lehetőséget adunk nekik, hogy átadva kollégáiknak a stafétát, egymástól is kérdezzenek!

A képet készítette: Art&Lens Photography


Sánta Eszter előző részben továbbadott kérdése: - Emlékszel-e arra a pillanatra, amikor életedben először azt érezted  a színpadra kiállva, vagy épp előadás közben, hogy minden izgalom és félsz ellenére átlényegülsz és teljes szívedből táncolsz? Ha igen, akkor melyik előadás volt ez? 
Igen emlékszem. Azt hiszem 7. évfolyamos voltam, és az iskolában életem első pas de deux-jét táncoltam. Ez Seregi László Szentivánéji álom darabjának kettőse volt. Az volt az első alkalom hogy nem egy kartánc részese voltam, hanem a partnernőmmel ketten csak mi álltunk szemben sok-sok kíváncsi szempárral. Ez a sokkoló tudat egy pillanat tört részéig fut csak végig az ember agyán, félelmet keltve az egész testben. De ahogy megszólal a zene és elkezdesz táncolni minden félelem, gyomorgörcs kiszáll belőled és maradsz te magad a színpadon hogy elkápráztasd az érdeklődő nézők sokaságát.

- Mikor jött el az a pillanat az életedben, amikor elhatároztad, a táncnak szenteled az életedet?
Szüleim nagy művész kedvelőként már gyerekkoromban megszerettették velem a színházak világát, így nem volt ellenemre amikor beírattak a Táncművészeti Főiskolára (mára már Egyetem), ahol aztán nem kellett sok idő hogy tudjam ezt egy életen át szeretném csinálni.

- Az Operettszínház közönsége ugyan gyakran találkozik táncos produkciókkal, az ének és a próza segít megérteni az előadás cselekményét. Hogyan lehet tánccal történetet mesélni?
A tánc egy átlag néző számára talán kicsit nehezebben érthető hiszen nem szavakkal kommunikálunk. De ha egy picit jobban belegondolunk a test maga nagyon kifejező tud lenni. Az arc mimikája, a mozdulatok ereje, stílusa a kéz játéka. Ezek mind külön-külön, de mégis együtt kalauzolj?k a nézőt a történet fonalán. A táncesten többek között volt szerencsém Seregi László Spartacusát is eltáncolni ami ebből a szempontból is különleges hiszen a szemünk mozgása, a lelkünk vibrálása is mesél és kifejez.

 - Mit gondolsz, miért különleges ez a Táncest?
Igazán sok szempontból különleges, kezdve azzal hogy az Operett színházban ez az est hatalmas mérföldkőnek számít a balettkar számára. Az színházban eddig sosem látott kettősök és kartáncok kerültek bemutatásra, klasszikus, neoklasszikus és kortárs stílusban. Mindemellett az is újdonság volt hogy az előadás zárt ajtók mögött, nézők nélkül került felvételre.

- Mivel szoktál/tudsz a leginkább kikapcsolódni?
A bal fülem mögött van a power gombom. 5 másodperces nyomva tartás mellett tudok teljesen kikapcsolni. Najó a viccet félretéve, számomra a legnagyobb kikapcsolódást a szeretteim jelentik. Legyen szó akár csak egy közös kávézásról, vagy akár egy kirándulásról mind csak pozitív energiákkal tölt fel.

- Most pedig adj tovább egy kérdést!
Karriered során már számtalanszor léptél színpadra, eltáncoltad a balett irodalom legszebb darabjait. Számodra milyen érzés, mit jelent ma fellépni a színpadra, illetve az előadás végi taps. Ez miben változott a karriered során?

A kérdésre Kozmér Alexandra ad választ a következő részben.

A képet készítette: Art&Lens Photography

A Budapesti Operettszínház fenntartója a Magyar Állam, irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

X