Megkezdődtek A kék madár című új, ifjúsági előadásunk próbái

December 5-én mutatja be a Budapesti Operettszínház az irodalmi Nobel-díjas Maurice Maeterlinck A kék madár című, világhírű színművének zenés színházi változatát Szenteczki Zita rendezésében. A Szegény Dzsoni és Árnika sikere után a rendező ismét együtt dolgozott a dalszövegeket jegyző Závada Péterrel, a szöveget gondozó régi alkotótárssal, Kautzky-Dallos Mátéval, aki mellé ezúttal Bíró Bence is csatlakozott és a koreográfus Widder Kristóffal. A zeneszerzők ezúttal ketten vannak: Darvas Benedek és Ádám Rita. A Kálmán Imre Teátrumban műsorra kerülő előadás egyaránt igyekszik megszólítani a fiatalabb és az idősebb generációt.
 
A kék madár olvasópróbáján
 
Régi tervét valósítja meg most az Operettszínház azzal, hogy ifjúsági darabot hoz létre a Kálmán Imre Teátrumban - mondta Lőrinczy György főigazgató az olvasópróba előtti sajtótájékoztatón. Ugyanakkor az a cél, hogy hasonlóan Szenteczki Zita korábbi produkciójához, a Szegény Dzsoni és Árnikához, ez az előadás is egyaránt szóljon fiatalabbaknak és idősebbeknek, és minden korosztály megtalálja benne a számára fontosat és értékeset. Olyan előadást képzel el, ami a gyerekeket és a nagyobbakat egyaránt elbűvöli majd. "A Szegény Dzsoninál is megéljük, hogy a gyerekek boldogan végignézik az előadást, az anyukák meg törölgetik a szemüket. Hasonló produkcióra készülünk." - tette hozzá a főigazgató, majd vallott személyes érzéseiről is a darab kapcsán: "A kék madár története a boldogságkeresésről szól. Nekem most az a legnagyobb boldogság, hogy fiatal alkotókat köszönthetünk a színházban, ők megismernek titeket, és ti megismeritek őket. Egyébként pedig azt vallom, az embernek alapvetően saját magában kell keresnie a boldogságot. Sosem szabad hagynia, hogy a külső körülmények befolyásolják, mindig arra kell gondolnia, mi az, ami a tovább lépéshez erőt tud adni neki, és hogy mindent megtesz-e a saját boldogságáért."
 
Szenteczki Zita rendező A kék madár olvasópróbáján
 
Szenteczki Zita elmesélte, hogy ennek a "giga kamaradarabnak" már az előkészítése is fantasztikus légkörben telt. Fél éve készülnek intenzíven az előadásra, ez idő alatt sokat alakultak a zenék, a dalszövegek és maga az alapszövet is. "Olyan érzésem van, mint amikor egy igazán jó regényt olvasok, tudom, hogy mindjárt vége - hiszen kezdődik a próbafolyamat és heteken belül bemutató lesz -, de nem akarom, hogy véget érjen" - árulta el a rendező, aki számára azért fontos ez a mű, mert egy olyan történetről van szó, ami nagyon sokrétű: egyszerre beszél a halállal való szembenézésről, a társadalmi egyenlőtlenségekről és az örök boldogságkeresésről, a szeretetről, a reményről, az életben való hitről.
 
A kék madár alkotócsapata
 
A Kálmán Imre Teátrum mint játszóhely nagy kihívást jelent a csapatnak nemcsak azért, mert sokszereplős az előadás (több mint húszan játszanak benne), hanem azért is, mert az egész univerzumot bejárják a játék közben. Az eredeti mű egyetlen éjszaka alatt egy álomban játszódik, az alkotók azonban kiemelték ebből az álomkeretből, és egy teljes életet mutatnak be a darab folyamán. Megjelenik benne a gyerek, a fiatal (Horváth Dániel, Cseh Dávid Péter és Simon Panna, Bojtos Luca), a felnőtt (György-Rózsa Sándor, Barkóczi Sándor és Kékkovács Mara) valamint az idős (Csuha Lajos, Dézsy Szabó Gábor és Felföldi Anikó) Tyltyl és Mytyl. A két főhős útja során sok mindenkivel találkozik: a Kutyával (Sándor Péter és Soós Máté Bátor), a Macskával (Vágó Zsuzsi és Auksz Éva), a Fénnyel (Lévai Enikő), az Éjszakával (Lukács Anita és Bojtos Luca), az Idővel (Lehoczky Zsuzsa), a Kenyérrel (Pálfalvy Attila és Dögei Mátyás), a Cukorral (Maros Bernadett), a Tűzzel (Imre Roland és Ruff Roland), a Vízzel (Kálmán Petra és Radics Bernadett).  
 
A kék madár szereplői és alkotói
 
A kunyhótól az erdőn át az égbe és a jövő birodalmába visz a történet, ami nem kis feladatot adott a tervezőknek - mondta Szenteczki Zita. "Ezért olyan teret hoztunk létre, ami nagyon stilizált, letisztult és variálható. Az inspiráció az út volt, ami egészen a nézőkön keresztül vezet a színpadra. Ez egy szimbolikus gesztus, együtt megyünk velük végig az úton." 
 
Az alkotók sokat gondolkodtak azon, hogyan ábrázolják a kék madarat, aminek különleges tulajdonságokkal rendelkeznie: időként átszíneződik, meghal, elrepül, különböző helyeken felbukkan. Végül úgy döntöttek, lézervetítéssel alkotják meg az előadás központi szimbólumát. (Látványtervező: Michac Gábor, mozgóképtervező: Varga Vince, világítástervező: Bodor Ákos)
 
Az előadás zenei vezetője Mihalics János, aki egy nyolc tagú zenekart fog majd dirigálni. Darvas Benedek zeneszerző azt mondta, egy nagyon hatásos színes, játékos, humoros és mégis mély érzelmeket keltő zenét hallhat majd a közönség.
 
A produkcióban látható lesz még Papadimitriu Athina, Ullmann Zsuzsa, Czeglédi Ákos, Csák István, Melis Gábor, Fülöp Kristóf és Kató Anita.                                

                                                                       

A Budapesti Operettszínház fenntartója a Magyar Állam, irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

X