Diótörő

December eljövetele nemcsak a tartós hideg beköszöntét jelenti, hanem az ünnepi fényekbe öltöztetett utcákat, a karácsonyi vásárok forgatagát és a friss sült gesztenye illatát is. Elkezdődik a karácsonyi készülődés, melynek egyik elengedhetetlen eleme a Diótörő. A 2019/20-as évadban különleges ünnepi meglepetésként a Budapesti Operettszínház is színpadra állította a klasszikus balettet. A Diótörő - amely Győrben és a Bécsi Állami Operaházban óriási sikerrel, telt ház előtt mutatkozott be - a Magyar Táncművészeti Egyetemmel közös produkció, Harangozó Gyula rendezésében és koreográfiájával. A főszerepekben az egyetem végzős növendékeit is láthatjuk, de több korosztály is színpadra lép az előadás során, változatos és színes kiállítást biztosítva. Érdekesség, hogy Carousel című musicalünkben szereplő ifjú tehetségeket is újra kőszínházunkban köszönthetjük. Klára hercegnő szerepében Kozmér Alexandra, Ottlik M. Laura (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa) és Szelényi Dorka mutatkozott be, Diótörő hercegként Gallai Zsoltot (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosát), Sík Milánt (szintén a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa) és Somai Valért láthatjuk. Az előadás során közreműködik a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara, vezényel Pfeiffer Gyula.

A Diótörő két felvonásból áll, játékideje 2 × 50 perc. Mivel a világ legnépszerűbb gyerekbalettjéről beszélhetünk, természetesen a kicsiket is szeretettel várjuk, a darab megtekintését hatéves kortól javasoljuk.


A Diótörőről

Pjotr Iljics Csajkovszkij klasszikusa E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje alapján készült. Ezt először id. Alexandre Dumas dolgozta át, végül pedig Marius Petipának, a Cári Színházak egykori koreográfusának átirata lett az eredeti Diótörő alapja. Csajkovszkij lelkesedése a darab iránt kezdetben igen csekély volt, mivel úgy gondolta, a pazar díszletek és jelmezek elvonják a figyelmet a zenéről, ám a mesetéma érdekessége mégis felkeltette a figyelmét, így elfogadta a felkérést a balett megkoreografálására. Érdekesség, hogy ez volt élete utolsó műve. A Diótörő ősbemutatójára 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Mariinszkij Színházban, melyet megelőzött egy március 7-i szentpétervári koncert, ahol a balettből egy kivonatot, az úgynevezett Diótörő-szvitet mutattak be.

A mű karácsonyeste játszódik, mikor a vendégek egyike, Drosselmeier nagybátyja egy diótörő babát hoz ajándékba a család kislányának, Marikának. A történet a lány álmában folytatódik, ahol hercegként kel életre a bábu, s varázslatos utazásra viszi magával a lányt. Ennek kezdetén rögtön az Egérkirállyal és hadseregével kell megküzdeniük, hogy továbbmehessenek az álmok kalandos útján. Magyarországon 1927-ben debütált a darab Brada Ede koreográfiájával, noha végül az 1950-ben Budapesten színpadra állított Vajnonen-féle koreográfiával terjedt el.

. . /

Szereposztás

Diótörő herceg

Klára hercegnő

Drosszelmeier

Barbi

Robot

Pókember

Egérkirály

Stahlbaum

Stahlbaumné

Kínai lány

Nagymama

Kínai fiú

Orosz fiú

Orosz lány

Spanyol fiú

Szelényi Dorka MTE

Klára hercegnő

Spanyol lány

kis Klára

kis Diótörő

Misi

Somai Valér

Diótörő herceg

Szűcs Liza MTE

kis Klára

Póda Botond MTE

kis Diótörő

Godó Gabriella

Stahlbaumné

Lendvai Zsolt

Stahlbaum

Kunos Andrea

Nagymama

Lakáj (1)

Lakáj (2)

Kinoshita Ayu MTE

Kínai lány

Beppu Mayu MTE

Kínai lány

Onoda Haruto MTE

Kínai fiú

Póda Emma MTE

Orosz lány

Nagy Franciska MTE

Spanyol lány

Karmester

Szerzők

Pfeiffer Gyula

Zenei vezető

Dreiszker József

Világítástervező

Velich Rita

Jelmeztervező

ifj. Harangozó Gyula, Gábor Zsuzsa,

Betanító balettmesterek

Metzger Márta, Volf Katalin

Betanító balettmesterek

ifj. Harangozó Gyula

Koreográfus-rendező

A Budapesti Operettszínház fenntartója a Magyar Állam, irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

X