Diótörő

December eljövetele nemcsak a tartós hideg beköszöntét jelenti, hanem az ünnepi fényekbe öltöztetett utcákat, a karácsonyi vásárok forgatagát és a friss sült gesztenye illatát is. Elkezdődik a karácsonyi készülődés, melynek egyik elengedhetetlen eleme a Diótörő. A 2019/20-as évadban különleges ünnepi meglepetésként a Budapesti Operettszínház is színpadra állította a klasszikus balettet. A Diótörő - amely Győrben és a Bécsi Állami Operaházban óriási sikerrel, telt ház előtt mutatkozott be - a Magyar Táncművészeti Egyetemmel közös produkció, Harangozó Gyula rendezésében és koreográfiájával.  

A Diótörő két felvonásból áll, játékideje 2 × 50 perc. Mivel a világ legnépszerűbb gyerekbalettjéről beszélhetünk, természetesen a kicsiket is szeretettel várjuk, a darab megtekintését hatéves kortól javasoljuk.


A Diótörőről

Pjotr Iljics Csajkovszkij klasszikusa E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje alapján készült. Ezt először id. Alexandre Dumas dolgozta át, végül pedig Marius Petipának, a Cári Színházak egykori koreográfusának átirata lett az eredeti Diótörő alapja. Csajkovszkij lelkesedése a darab iránt kezdetben igen csekély volt, mivel úgy gondolta, a pazar díszletek és jelmezek elvonják a figyelmet a zenéről, ám a mesetéma érdekessége mégis felkeltette a figyelmét, így elfogadta a felkérést a balett megkoreografálására. Érdekesség, hogy ez volt élete utolsó műve. A Diótörő ősbemutatójára 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Mariinszkij Színházban, melyet megelőzött egy március 7-i szentpétervári koncert, ahol a balettből egy kivonatot, az úgynevezett Diótörő-szvitet mutattak be.

A mű karácsonyeste játszódik, mikor a vendégek egyike, Drosselmeier nagybátyja egy diótörő babát hoz ajándékba a család kislányának, Marikának. A történet a lány álmában folytatódik, ahol hercegként kel életre a bábu, s varázslatos utazásra viszi magával a lányt. Ennek kezdetén rögtön az Egérkirállyal és hadseregével kell megküzdeniük, hogy továbbmehessenek az álmok kalandos útján. Magyarországon 1927-ben debütált a darab Brada Ede koreográfiájával, noha végül az 1950-ben Budapesten színpadra állított Vajnonen-féle koreográfiával terjedt el.

. . /

Szereposztás

Rotter Bianka

Klára hercegnő

Tóth Nikolett

Klára hercegnő

Németh Alexandra

Klára hercegnő

Horányi Eszter

Klára hercegnő

Radics Diána

Klára hercegnő

Simon István

Diótörő herceg

Babácsi Benjamin

Diótörő herceg

Gallai Zsolt

Diótörő herceg

Somai Valér

Diótörő herceg

Sík Milán

Drosszelmeier

Gallai Zsolt

Drosszelmeier

Babácsi Benjamin

Drosszelmeier

Szanyi Tamás

Pókember

Godó Gabriella

Stahlbaumné

Lendvai Zsolt

Stahlbaum

Agócs Nóra

Nagymama

Németh Dávid

Egérkirály

Széphalmi Pál

Egérkirály

Sautek Dóra

Kínai lány

Karacs Eszter

Kínai lány

Saaya Niwa MTE

Keleti lány

Goto Nova MTE

Kínai lány

Dobra Janka MTE

Kínai lány

Okura Iku MTE

Kínai lány

Sakata Karen MTE

Kínai lány

Szanyi Tamás

Kínai fiú

Hiraku Saito MTE

Kínai fiú

Bedő Dorisz

Orosz lány

Póda Petra MTE

Orosz lány

Papp Tamás

Orosz fiú

Kapitány Dorottya

Keleti lány

Radics Diána

Keleti lány

Németh Dávid

Keleti fiú

Széphalmi Pál

Keleti fiú

Schlégl András

Keleti fiú

Lakáj (1)

Horváth Tamás

Lakáj (2)

Kapitány Dorottya

Spanyol lány

Incze Kitti

Spanyol lány

Schlégl András

Spanyol fiú

Papp Bálint

Spanyol fiú

Széphalmi Pál

Spanyol fiú

Jakab Dániel

Spanyol fiú

Németh Dávid

Spanyol fiú

Mező Máté

Spanyol fiú

Chovanecz Csongor MTE

kis Diótörő

Póda Botond MTE

kis Diótörő

Kócsó Dóra

kis Klára

Szűcs Liza MTE

kis Klára

Radics Diána

Hópehely szóló

Karacs Eszter

Hópehely szóló

Szabó Barbara

Hópehely szóló

Bíró Emese

Hópehely szóló

Hoffman Virág Zoé

Hópehely szóló

Tóth Nikolett

Hópehely szóló

Karmester

Alkotók

Pfeiffer Gyula

Zenei vezető

Dreiszker József

Világítástervező

Velich Rita Veronika

Jelmeztervező

ifj. Harangozó Gyula, Gábor Zsuzsa,

Betanító balettmesterek

Metzger Márta, Volf Katalin

Betanító balettmesterek

ifj. Harangozó Gyula

Koreográfus-rendező

A Budapesti Operettszínház fenntartója a Magyar Állam, irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

X