News

NYITOTTAK MINDARRA, AMIT ELÉJÜK TÁROK

2023. Dec 07.

Boros Misit egy egész ország megszerette, amikor 2014-ben megnyerte a Virtuózok című klasszikus zenei televíziós tehetségkutató első évadát. Azóta világjáró zongoraművész, elnyerte a Junior Prima-díjat és a Magyar Klasszikus Zene Ifjú Nagykövete-díjjal is kitüntették, mentora Bogányi Gergely. Nemrég azonban különleges állomáshoz érkezett pályája, ugyanis a fiatal Kálmán Imreként látható a Budapesti Operettszínház új ősbemutatójában, Orbán János Dénes és Pejtsik Péter Az Orfeum mágusa című nagyoperettjében.


Korábban a bemutató sajtótájékoztatóján elmondtad, hogy számodra az ifjú Kálmán Imre szerepének megformálása ugyanolyan fontos, mint amikor zongorázol. Miért gondolod így?

Azért, mert a lehető legszélesebb horizonton szeretném elérni a közönséget. Előadóművészként többféle módon, sok emberhez eljuttathatom a zenét, legyen szó Bachról, Liszt Ferencről, Chopinről, vagy éppen Kálmán Imréről. A saját önkifejezésem szerves részét képezi, hogy nem csupán szólókoncerteken vagyok látható és hallható, hanem például gyermekeknek szóló zenei programokon, különböző eseményeken, sajtótájékoztatókon, és más, fontos előadásokban, így Az Orfeum mágusában is az Operettszínházban.

 

Hogyan fér meg együtt ez a szerteágazó szerepvállalás és az elmélyült zongorázás?

Úgy, hogy a kettő összefügg. Ugyanazt képviselem akkor is, amikor a hangversenypódiumon játszom a hangszeren, mint amikor az Operettszínház előadásában lépek színpadra. Akármilyen szerepben is lát a közönség, az mind én vagyok, és belőlem fakad. Ne feledjük el azt sem, hogy előfordulhat: aki Kálmán Imreként lát a Nagymező utcai teátrumban, később szívesen jegyet vált más fellépésemre. Egyébként ez a mentalitás nem idegen a klasszikus zenészektől, gondoljunk csak Kocsis Zoltánra, akinek hasonló előadásait élvezhették a nézők. Minden megjelenésemben, szerepvállalásomban, megnyilvánulási formámban önazonos vagyok, hiszen alapjuk a bennem élő zene.

 

Olyan érzése lehet az olvasónak, mintha éppen tanúja lenne annak, ahogyan egy ifjú zongorista a szeme előtt válik egyre komplexebb, érett művésszé... Mi a véleményed az operett műfajáról?

Először is szeretnék köszönetet mondani Orbán János Dénes költőnek, szövegírónak, aki rám gondolt, amikor a fiatal Kálmán Imre alakját megformálta, és Kiss-B. Atilla főigazgatónak a megtisztelő felkérésért, hogy részt vehetek a Bozsik Yvette által rendezett csodálatos előadásban! Hatalmas élmény Ferenczfy-Kovács Attila különleges díszletei között a remek énekesekkel és táncosokkal együtt fellépni. Tanulmányaim során rendszeresen találkoztam az operettel, de élőben először Oszakában, Japánban hallottam az Operettszínház szilveszteri előadását. A japán közönség kitörő lelkesedéssel ünnepelte a műsort. Az Orfeum mágusában megjelenik Toulouse-Lautrec japán korszaka, és ekkor mindig eszembe jut az az előadás. Másrészt, gondoljunk csak Placido Domingóra, Anna Netrebkóra, vagy éppen Jonas Kaufmannra, a világhírű operasztárokra, akiknek repertoárjában Kálmán Imre és Lehár Ferenc művei is helyet kaptak, sőt, szinte minden gálakoncertjükön énekelnek néhány dalt ezektől a fantasztikus zeneszerzőktől. Münchenben mindenki ismeri a darabjaikat – persze, németül –, és legutóbb meg is jegyezték, kedvencük a Csárdáskirálynő komponistája, mire azt feleltem, hogy ennek nagyon örülök, mert Kálmán Imre én vagyok!

 

Úgy tudom, hogy az előadásban, Kálmán Imreként eljátszol zongorán a nézőknek egy ámulatba ejtő egyveleget a leghíresebb, legnépszerűbb operett dallamokból. Saját magad írtad ezt a kis darabot, vagy Pejtsik Péter, Az Orfeum mágusának zeneszerzője is közreműködött a létrejöttében?

Közös munkánkat hallhatja a közönség. Péternek szenzációs ötletei voltak, papírra vetett egy vázlatot, és megengedte, hogy kibővítsem. Egyébként nem „csupán” zongorázok a színpadon, hanem meg is szólalok, ráadásul egy kulcsmondattal, de ez legyen meglepetés mindenkinek, aki eljön, és megnézi Az Orfeum mágusát!

Fotó: Janus Erika

S ha már a nézőket említetted: hogyan látod, mivel lehet megfogni a saját generációdat annak érdekében, hogy kíváncsiak legyenek például az operett műfajára?

Óriási érdeklődést tapasztalok a fiatalok részéről a koncertjeim iránt. Legyenek akár az ország és a magyarlakta területek bármely pontján úgy látom, hogy nyitottak mindarra, amit eléjük tárok egy-egy találkozásunk alkalmával. Úgy hiszem, hogy közelebb tudom őket hozni a minőségi zenei élményhez. Számomra a fiatalok, akik sokszor először hallanak élőben klasszikus zenét, ugyanolyan fontosak, mint a zenekritikusok, akik több évtizede ismerik a hanglemez piacot, a hazai és a nemzetközi zenei életet. A televíziós meghívásaim, a lemezfelvételeim, a hazai és nemzetközi utazásaim és a hangversenyeim kapcsán az egyik legfontosabb célom, hogy megfogjam a korosztályomat is, hiszen ők a jövő közönsége. Ezért is veszek részt olyan nagyívű, és széles közönségréteget elérő előadásban, mint Az Orfeum mágusa. Hiszen, ha egy fiatal nézőnek felkeltem a figyelmét az Operettszínház produkciójában, később talán majd úgy gondolja: érdekel, amit Misi csinál... Én pedig így ráirányíthatom a figyelmét arra, hogy gondolkodni nem is olyan rossz dolog.

 

Oláh Zsolt

 

 

 

 

 

 

 

 

 


« Back here : News