Február 23-ától Kékszakáll a Budapesti Operettszínházban!

Kékszakáll története épp olyan alapmese, mint a Hamupipőke, vagy Csipkerózsika. Egy gazdag, hataloméhes férfi története, aki a feleségeit válogatott módszerekkel teszi el láb alól. Megannyi irodalmi és zenés feldolgozása ismert, még rajzfilm is készült belőle, de a leghíresebb változata kétségkívül Bartók Béla egyfelvonásos operája. Nézőinknek azonban véres és komoly drámától nem kell tartaniuk, sokkal inkább a rekeszizmaik komoly igénybevételére számíthatnak, színházunkban ugyanis az ismert történet sziporkázóan mulatságos, vígjátéki verzióját tűztük műsorunkra február 23-ától.

Jacques Offenbach az egyik legnépszerűbb francia komponista, akit kortársai "Champs-Élysées Mozartjának" is neveztek. Színpadi művei az opera vígjátéki vonalát képviselik, és neki köszönhető az "operett" (= kis opera) elnevezés, így kis túlzással színházunk keresztapjának is tekinthetjük. Alkotásai sajnos ritkán hallhatóak magyar színpadokon, így hiánypótló vállalkozásunkkal arra teszünk kísérletet, hogy Dinyés Dániel zenei vezető, a színház első karmestere segítségével elhozzuk a hazai közönségnek a mester egyik legszórakoztatóbb operettjét. És hogy a sztori közelebb kerülhessen a ma emberéhez, az eredetileg egy királyságban, lovagok és parasztok között játszódó darabot az alkotók az '50-es évek nagyvállalati miliőjébe ültették át. A Máthé Zsolt humoros dalszövegeivel készült, Szabó-Székely Ármin, Lőrinczy Attila és Székely Kriszta által átdolgozott darabban jönnek-mennek majd a vállalati beosztottak, csinos titkárnők, aktatologatók, és még az is lehet, hogy a pizzát egy herceg hozza. Így válik ez a hatalomvágyról és bonyolult szerelmi viszonyokról szóló történet üdítő komédiává az Operettszínházban. Ha valami esetleg még ezután sem lenne világos, megígérjük, hogy hamarosan minden kiderül!

A december óta tartó próbafolyamattal az elmúlt időszakban számos díjjal kitüntetett, fiatal rendező, Székely Kriszta régi álma vált valóra. Történt ugyanis, hogy a Színművészeti Egyetem utolsó évében osztályfőnöke, Székely Gábor azt a kérdést tette fel növendékeinek, mik azok a darabok, amiket pályájukon mindenképp szeretnének majd megrendezni. A szinte kötelező Shakespeare és Csehov művek felsorolása után Kriszta akkor azt mondta, egyszer mindenképpen szeretne színpadra állítani egy operettet. "Teljesen komolyan gondoltam, de nem tudom, bárki is komolyan vette-e rajtam kívül. Nagyon izgalmasnak tartom ugyanis azt a kihívást, hogy egy ennyire nagy múltú, ilyen sok tradícióval rendelkező műfajt hogyan lehet úgy felfrissíteni és megújítani, hogy azt a klasszikus közönségréteget, amelyik az operett szerelmese, ne elidegenítse, hanem épp ellenkezőleg, emelje a színházi élményét."

Nemcsak a Kékszakáll színrevitelének módja, de a szereposztás is igazi meglepetéseket tartogat. Vendégként érkezik a Katona József Színház Jászai Mari-díjas művésze, Szacsvay László, aki Bobéche szenátort alakítja majd társulatunk tagjával, Csuha Lajossal váltásban. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel megvalósuló együttműködés keretében az előadásban a Zeneakadémia jelenlegi hallgatói közül többen is komoly szerepekben mutatkozhatnak be. Bojtos Luca Fleurette-ként debütál, váltótársa a társulat fiatal tehetsége Kardffy Aisha, Erdős Attila Kékszakáll személyi titkáraként lép színpadra, ő a színház vezető szólistáját, Peller Károlyt váltja majd, míg Lusine Sahakyan Boulotte, a takarító lány szerepét ölti magára, akit az első szereposztásban primadonnánk, Bordás Barbara alakít. A címszerepet a színház két vezető klasszikus tenorja Boncsér Gergely és Vadász Zsolt játssza. Oscar, a szenátor főtanácsadója Langer Soma és Kendi Ludovik, míg Clémentine, a szenátor felesége az operett műfaj két igazi nagyasszonya, Kállay Bori és Kalocsai Zsuzsa lesz. Saphirként Dolhai Attila mellett Veréb Tamás mutatkozik be, akinek - bár nem áll messze tőle a műfaj, hiszen diplomáját klasszikus ének szakon szerezte - ez az első operett szerepe.

Kulcsár Noémi koreográfus, a Táncművészeti Egyetem tanszékvezetője először dolgozik az Operettszínházban, csak úgy, mint Balázs Juli díszlettervező, aki Bodó Viktor állandó alkotótársa és a dalszövegeket jegyző, Máthé Zsolt, akit az Örkény István Színház társulatából ismerhetnek a nézők. A jelmeztervező Pattantyus Dóra, aki a Kreatív kapcsolatokban is Székely Kriszta munkatársa volt, a világításért pedig Bányai Tamás felel. Karigazgató Szabó Mónika, Dinyés Dániel mellett a másik karmester Silló István.