Korhatár nélkül - staféta indul! #18

A Budapesti Operettszínház balettművészei nagyszabású produkciója, a Korhatár nélkül - Táncest május 14-én debütál online színpadunkon!  A két felvonás különleges élményt nyújt a balett szerelmeseinek s mindenkinek, akik szeretik, ha a klasszikus elegancia könnyed humorral társul.

Interjúsorozatunkban bemutatjuk a Táncest résztvevőit, valamint lehetőséget adunk nekik, hogy átadva kollégáiknak a stafétát, egymástól is kérdezzenek!
A fotót készítette: Juhász Éva

Blénesi Zsolt előző részben továbbadott kérdése: - Hogyan képzeled el magad 10 év múlva?
Mindenképpen anyaként, a többi nem számít!

- Mikor jött el az a pillanat az életedben, amikor elhatároztad, a táncnak szenteled az életed?
Egészen pici korom óta vonzott a zene és a tánc, de érdekes, hogy viszonylag későn döntöttem úgy, hogy ezt a szakmát választom hivatásomul. Eleinte társastáncot szerettem volna tanulni, de sajnos nem volt megfelelő partnerem hozzá, így szinkronúszni, majd mellette balettozni kezdtem. A sikeres Táncművészeti Főiskolai (azóta Egyetem) felvételim után még évekig nem volt igazi sikerélményem a táncban. Hálás vagyok az iskolának, hogy nem engedték el a kezem, mert 6-7. évfolyam környékén az akkori balettmesteremnek sikerült megfordítania, elindítania bennem valamit, ami akkora motivációt adott, hogy innentől fogva tudtam, hogy táncművész leszek.

- Az Operettszínház közönsége ugyan gyakran találkozik táncos produkciókkal, az ének és a próza segít megérteni az előadás cselekményét. Hogyan lehet tánccal történetet mesélni?
Ez relatív. Szerintem sok minden múlik a művész tehetségen és azon, mennyire kifejező maga az előadás, a koreográfia. Azt tapasztaltam, hogy a közönségnek is "meg kell szoknia" a táncos előadásokat, az első alkalommal általában nem szokták megérteni a teljes cselekményt (ha cselekményes műről van szó), de minél többet járnak ilyen jellegű előadásra, annál egyszerűbben megy a megértés is.

- Mit gondolsz, miért különleges ez a Táncest?
A táncművészek szempontjából egyértelmű, hogy azért, mert mi lehetünk az est főszereplői, ami ritkán adatik meg nekünk a színházban. Másrészről pedig azért, mert egy-egy ilyen lehetőség nemcsak próbára teszi a testünket, lelkünket, hanem új motivációval szolgál, ami azt gondolom elengedhetetlen ahhoz, hogy sokáig tudjuk művelni ezt a szép szakmát.

- Mivel szoktál/ tudsz a leginkább kikapcsolódni?
Az kapcsol ki a leginkább, ha valami újat tanulhatok, ezen kívül imádok olvasni és a szabadban lenni.

- Most pedig adj tovább egy kérdést!
Számodra mi a táncművész szakma legkedvesebb része? Mit szeretsz benne a leginkább?

A kérdésre Schlégl András ad választ a következő részben.
A fotót készítette: Art&Lens Photography