Ősbemutató: A Kálmán Imre Teátrum színpadán A Pendragon-legenda

 

Szerb Antal regénye 1934-ben született meg Rózsakereszt címmel, később A Pendragon legenda néven vált ismertté. A mű jelmondata a "Hiszek a test feltámadásában és az örök életben", ennek megfelelően a Rózsakeresztesek az örök élet titkát, elixírjét kutatják és mindenféle fondorlattal próbálják megszerezni azt a történetben. Fordulatokban bővelkedő, izgalmas előadásra számíthat hát, aki jegyet vált a Kálmán Imre Teátrumba. A musical azért is foglal el különleges helyet repertoárunkban, mert vadonatúj darabról beszélhetünk, melyet Kovács Adrián és Galambos Attila írtak, és Somogyi Szilárd rendez. Az alkotók az olvasópróbán már meséltek arról, hogyan született meg a musical, most pedig a főszereplők mondják el, milyen érzések kavarogtak bennük a darab színpadra állítása során.

 

 

A Bátky Jánost alakító Kerényi Miklós Máté kiemelte, egy ősbemutató mindig különleges egy színész életében, mert óriási dolog valamit létrehozni, ami addig nem volt. A próbák során az alkotógárdával együtt ízlelgették, hogy mi szükséges és mi nem ahhoz, hogy jók legyenek a karakterek, így szépen, fokozatosan kialakult egy kép arról, miben változik az eredeti műhöz mérten. "Az én Bátky Jánosom biztosan más lesz, mint ami a könyvben és a filmben van, eggyel talán érdeklődőbb, elfogadóbb, küzdőbb. Ez a darab az lett, amit mi csináltunk belőle, és ez nagyon jó!" - mondta el.

 

 

Az előadás főhősei szinte egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy igazán hálás feladat számukra részt venni a darabban, nagyon szerencsésen sikerült a szereposztás, hiszen mindenki nagyon szereti a karakterét, és az ősbemutató izgalma is mindenkit lázba hoz.

 

Szabó P. Szilveszter például elárulta, világ életében szeretett volna lord lenni, és íme, teljesült a kívánsága, megkapta Lord Owen szerepét. "Ami a nehézségeket illeti, egy ilyen terjedelmű és sűrűségű művet két órába tömöríteni szinte lehetetlen, ezért a színészek, a nézők és a mű is meg lesz 'átkozva' azzal, hogy évekig tart majd kibogozni a szálakat. Viszont már a fél gárda hisz a feltámadásban." - tette hozzá nevetve. "Ez egy nagyon szerethető a darab, mert van benne krimi, misztikum, minden, ami csak kell. Szép ruháim és nagyon jó dalaim vannak, úgy érzem, a karakterem is lassan, de biztosan összeállt, szeretem majd játszani. Ez egy remek darab lesz, ha beérik." - zárta mondandóját.

 

Nem csak ő örül ilyen személyes okokból kiindulva a szerepnek. Mikor az Eileen St. Claire szerepét játszó Janza Kata elmesélte a kisfiának, Samunak, hogy miről szól ez a történet, ő annyit mondott: Anya, ez olyan, mint az Indiana Jones, nagyon klassz! - mesélte el első élményeit az új darabbal a művésznő. Ezért aztán úgy állt neki, hogy ha a kisfiának izgalmas, akkor neki is az lesz, bár ez nem is volt kérdés, hiszen nagyon szereti az eredeti művet. "Nagy ajándék, hogy újra együtt dolgozhatok Szabó P. Szilveszterrel, aki immáron 25 éve állandó partnerem a színpadon, ráadásul másik nagy 'kedvencem', Szomor György is beállt a csapatba, így két nagy favorit férfiszínészemmel állhatok a világot jelentő deszkákon. Szeretem a musical nehezen énekelhető, de nagyon fülbemászó dalait, pedig igénybe veszik a hangomat." - mondta el Janza Kata, aki ráadásul A Pendragon-legenda próbáival egyidőben készült Carousel című musicalünk Nettie-jének szerepére is, tehát igencsak megterhelő néhány hónapon van túl. "Kifejezetten örülök, hogy egy 'kortárs' darabban vehetek részt. Az alaptörténetet ugyan Szerb Antalnak köszönhetjük, de mégiscsak egy új műről van szó, és ritkán van alkalmam ősbemutatóban színpadra állni." - hangsúlyozta.

 

 

Az összes művészt nagyon felcsigázta, hogy egy nem mindennapi, rejtélyekkel teli, elgondolkodtató történeten dolgozhatnak.

A Morvinként színre lépő Mészáros Árpád Zsolt nem ismerte mélyrehatóan a művet, ám mikor évekkel ezelőtt meghallotta, hogy felmerült az adaptáció lehetősége, egyből felfigyelt. "Azt gondolom, a mai világban sokan szeretik azokat a történeteket, amikben van némi misztikum, és mindenkinek van valamilyen véleménye arról, hogy mi van az élet után, mi történik a testtel. Az ilyen sztorik általában garantáltan sikeresek. És nálunk még ugye zene is van, ráadásul nem is akármilyen. Korunk Mozartjának hívom Kovács Adriánt, mert szerintem fantasztikus zeneszerző. Most is párhuzamosan dolgozott két művön is, ez borzasztó fárasztó lehet, nem is tudom, hogy bírja, de a Pendragon nagyon izgalmas munka lehetett szerintem neki is, és azt gondolom, meglesz a gyümölcse." - méltatta a darab zeneszerzőjét. "Elég összetett figura Morvin, akit játszom. Valójában jót akar tenni, de nem sikerül neki, és ez a kettősség teszi izgalmassá a megformálását." - mondta Mészáros Árpád Zsolt.

Nem az övé az egyetlen bonyolult karakter a darabban, szinte minden figura többrétű, összetett személyiség, de ezt cseppet sem bánják művészeink, hiszen izgalmas szakmai kihívást jelent.

A Lene Kretzscht játszó Simon Panna elmondta, elég nehéz feladata volt olyan szempontból, hogy szerepe tulajdonképpen két karakter összevonása, de mivel ez az egyik humorforrás a darabban, ezért nagyon hálás figura. "Csak sok idő elteltével állt csak össze, hogy kinek mit kellene játszania, kit milyen kapcsolatok alakítanak, de pont ez volt különleges ebben." - mondta. Simon Panna első darabja a Budapesti Operettszínházban a szintén Somogyi Szilárd által rendezett Tavaszébredés volt, és azóta is nagyon szeret együtt dolgozni vele. "Nagyon élveztem a próbafolyamatot, mert nyugodt hangvételű, baráti munka volt, és rengeteget viccelődtünk. Nagyon nagy szükségem volt most egy ilyen időszakra." Ő is külön kiemelte a zeneszerző munkáját: "Kovács Adrián fantasztikus zenét írt a darabhoz, amit azt gondolom, felveszi a versenyt az igazán nagyokkal. Nekem sokat adott, hogy láttam, milyen tehetséges már ilyen fiatalon, hiszen ez megmutatta számomra, hogy megéri csinálni ezt az egészet, mert van foganatja és jövője" - tette hozzá. Panna úgy fogalmazott, hatalmas megtiszteltetés akkora nevű musicalszínészekkel játszania, mint a szereplőgárda tagjai. "Hiába vagyok kevésbé tapasztalt, kollégaként kezelnek, segítenek és segítjük egymást az egész alkotói folyamat során, ez fantasztikus dolog."

Az átirat készítésének körülményeihez érdekes adalék, hogy az alkotók közül többen is igazi Szerb Antal-függők, és a lelkesedés a színészekre is átragadt.

Maloney megformálója, Pesák Ádám igazi szerb Antal rajongóvá vált anno a regényt olvasva, így a szövegkönyv is rögtön jó benyomást tett rá. "Bár először nehéz volt elvonatkoztatni az eredeti műtől, ahogy egyre inkább mentünk bele a próbafolyamatba, nagyon jól rá tudtam hangolódni. Teljesen más aspektusból mutatja be a történetet, több átalakítást is végeztünk rajta, de nagyon jó, izgalmas sztori kerekedett belőle!? " mondta. "A karakteremről minden egyes nap mást gondolok. Annyira összetett, hogy szinte lehetetlen kétszer ugyanúgy megcsinálni. Nagyon nagy kihívás ez az a szerep, rengeteget dolgoztam vele, de nagyon szeretem, és életem egyik legfontosabb munkájának fogom tartani." - fűzte hozzá.

Szomor György mindössze néhány héttel a premier ezelőtt csatlakozott a csapathoz, így talán rajta volt a legnagyobb nyomás, mert rövid idő alatt kellett befogadnia minden információt, impulzust, ami igen kemény munkát jelentett. Ő is kiemelte, milyen hatalmas felelősség egy regényt színre vinni, mert kétszer egy órában kell közölnünk azt, amit a szerző szeretett volna mondani, és ez majdhogynem lehetetlen. "Hogy ez megálljon, nagyon erős koncepció kell, de szerintem elkapták a fonalat, így sikerült ezt létrehozni, remek adaptáció született. A szerepem pedig nagyon hálás, a dalaim fantasztikusak, így ez igazi jutalomjáték számomra." - mondta.

A színészek és alkotók mellett megannyian dolgoztak a háttérben azon, hogy összeálljon az előadás, és minden tekintetben kiemelkedő színházélményt nyújtson a nézőknek.

Túri Erzsébet díszlet- és jelmeztervezőt is kihívások elé állította az a feladat, hogy a történet szereplőinek érdekfeszítő jellemét a külcsín és a "körítés" is hűen tükrözze, úgymond megtámogassa. "Az alkotófolyamat során új ismeretekre tettem szert a szimbólumokról, a számokról, hogy milyen átvitt értelmű jelentései vannak a hat- és ötszög alakzatoknak, és még sorolhatnám." - mondta. Jó néhány dolog feltárult előtte a matematikáról, ez vissza is köszön a munkáján, sok olyan jelképet használ, ami az egyetemes és szakrális geometriához kötődik.

A Pendragon-legenda - amely remélhetőleg a közönségnek is legalább olyan újszerű élményt nyújt majd, mint azoknak, akik színpadra állították - 2019. május 11-től látható a Kálmán Imre Teátrumban.

Az előadásban közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara. A kórust és a tánckart a Budapesti Operettszínház és a Vasutas Zeneiskola Pesti Broadway Stúdiójának növendékei, Grubits Blanka, Kató Anita, Széplaki Éva, Braga Nikita, Szaszák Zsolt, Fülöp Kristóf és Tassonyi Balázs alkotják. Pierce, a bolond bőrébe Soós Máté Bátor, a Pesti Broadway Stúdió növendéke bújik, közreműködik továbbá Nagy Bea és Hargitai Gergely. Az előadás koreográfusa Lénárt Gábor, a karmesterek Kovács Adrián és Mihalics János. Rendező: Somogyi Szilárd.