Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulója, október 24-e a magyar operett napja. Az operettirodalom két halhatatlan zsenije korokon átívelő, napjainkban is töretlen népszerűségnek örvendő és manapság is érvényes remekműveket írt, amelyek korosztálytól függetlenül estéről estére elgondolkodtatják és elvarázsolják a közönséget. A zeneszerzők iránti tiszteletünk jeléül minden évben nagyszabású gálával ünnepeljük a magyar operett napját, amely idén is Homonnay Zsolt Jászai Mari-díjas színházi alkotó rendezésében látható színházunkban 19 órától. Forgassuk vissza kissé az idő kerekét: magyar nyelven először 1860. szeptember 22-én játszottak operettet, ekkor mutatták be ugyanis Jaques Offenbach Eljegyzés lámpafénynél című darabját Budapesten. Az első magyar nyelvű operett, A szerelmes kántor címmel két évvel később látott napvilágot, Allaga Géza zenéjével és Bényei István szövegével. A 19. és a 20. század fordulója azonban nem csupán az iparosodás, a kereskedelem, az építészet, vagy éppen a társadalmi berendezkedés terén nyitott új távlatokat, hanem a zeneművészet, és azon belül az operett műfajában is. Az első igazán nagy sikerek is ekkortájt köszöntöttek Kálmán Imrére és Lehár Ferencre, hiszen Lehár A víg özvegy című darabját 1905-ben fogadták a nézők és a kritikusok is osztatlan lelkesedéssel, Kálmán Tatárjárás című operettjét 1908-ban kísérte zajos ováció: mindkét gyöngyszemet a bécsi Theater an der Wienben állították színpadra először, és nemsokára hazánkban is bemutatták. A többi pedig már történelem, a két ikonikus alkotó operettjeit mind a mai napig óriási érdeklődés övezi: slágereik velünk élnek, bennünk szólnak, dúdoljuk őket, ha elcsüggedünk, és megiszunk egy pohár pezsgőt, vagy ha éppen jó kedvre derülünk és szintén megiszunk egy pohár pezsgőt… A századforduló után, Kálmán és Lehár zsenije nyomán végül beköszöntött a magyar operett aranykora, velük együtt, és mások mellett Ábrahám Pál, Eisemann Mihály, Fényes Szabolcs, Huszka Jenő, Jacobi Viktor, Kerekes János, Szirmai Albert, Zerkovitz Béla kitűnő műveivel. Kétség sem férhet hozzá, hogy Magyarország a mai napig operett-nagyhatalom. Mint ahogyan Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, színházunk főigazgatója korábban elmondta: „Kálmán Imre és Lehár Ferenc két zseniális alkotó, életművük és további szerzőtársaik életműve kötelez bennünket. Elsősorban arra kötelez, hogy a műveiket műsorra tűzzük és a lehető legmagasabb színvonalon megszólaltassuk, sikerre vigyük. Ahhoz, hogy a műveket sikerre vigyük, tehetséges művészekre is szükség van, ebből hála Istennek, az Operettszínházban nincs hiány.” A magyar operett műfaja a 21. században is őrzi hagyományait, de képes a megújulásra is, gondoljunk csak a nagy sikert aratott Az Orfeum mágusa című produkciónkra, vagy a november közepén bemutatásra kerülő Hamupipőke című új darabunkra és előadásunkra. Addig pedig várja Önöket ma este Álom, álom, édes álom című gálakoncertünk, amelyben felcsendülnek az operettirodalom két legendás szerzőjének legnagyobb slágerei.