Centenáriumát ünnepli a Budapesti Operettszínház!
2022. dec. 22.
Ünnepel a Budapesti Operettszínház!
Centenáriumi gála, Fényes Szabolcs szoboravatás és nagyszabású tárlat december 23-án
Napra pontosan 100 éve, 1922. december 23-án nyitotta meg kapuit Földes Imre és Buttykay Ákos
Olívia hercegnő című operettjével a teátrum, melyet Ben Blumenthal, amerikai vállalkozó építtetett
át az egykori Somossy Orfeumból. Az új színházat 1923 februárjától hivatalosan Fővárosi
Operettszínháznak nevezték el.
2022 december 23-án a Budapesti Operettszínház nagyszabású gálakoncerttel emlékezik meg az
évfordulóról Homonnay Zsolt rendezésében. A gálán a színház teljes társulata részt vesz.
A centenáriumi ünnepség 16 órától kezdődik Fényes Szabolcs zeneszerző, egykori színiigazgató ,
tulajdonos- szobrának felavatásával, amelyet a Fényes Szabolcs Alapítvánnyal közösen szervezett a
teátrum. Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművész alkotása a színház emeleti nézőtéri
folyosóján kap helyet.
A jeles évforduló tiszteletére nyílik az Ámor, mámor, melódia - 100 év 100 név 100 képen -
százképpen című kiállítás is , amely a legfényesebb pillanatokat öleli fel a teljesség igénye nélkül,
(Szerkesztők: Hegedűs Zsóka, Sárdi Mihály, koncepció: Homonnay Zsolt, látvány: Túri Erzsébet.) A
Budapesti Operettszínház ünnepi évadában hat olyan operett és két olyan musical látható , amelyek
a múltban is nagy sikert arattak: Csárdáskirálynő, Marica grófnő, A mosoly országa, Mágnás Miska,
János vitéz, Mária főhadnagy , a La Mancha lovagja és a Hegedűs a háztetőn – a centenáriumi tárlat
ezeknek állít emléket. Olyan nevezetes előadások is felvillannak, amelyek valamely művészi vagy
más külső körülmények, politikai felhangok miatt váltak szinte toposszá a közönség körében. Ilyen
volt például az 1931-es Maya bemutató a főszereplő, Honthy Hanna frivol jelmezével , vagy a Kellér
Dezső és Békeffy István által átdolgozott Csárdáskirálynő, amelyet 1954 novemberétől 1200-szor
sikerült eljátszani Honthy Hannával és Feleki Kamill nagyszerű alakításával. A Hegedűs a háztetőn
című musical bemutatója is felvillan a tárlaton, amelyet ugyan a pártszervek letiltottak, többször is
elhalasztottak , de ennek ellenére, Bessenyei Ferenc Tevje-alakításának és az egész társulatnak
köszönhetően kirobbanó sikert aratott. Látható a Színészkirály, Latinovits Zoltán fotója is A kutya,
akit Bozzi úrnak hívtak című előadás főszerepében, valamint olyan legendás előadások mint a My
Fair Lady , a West Side Storyra vagy a La Mancha lovagja.
A magyar operett dicsőségcsarnoka a színház emeleti előterében várja az érdeklődőket hét neves
zeneszerző: Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Huszka Jenő, Jakobi Viktor, Kacsóh Pongrác, Kálmán Imre
és Lehár Ferenc, valamint az építtető, Somossy Károly emléktáblájával - Somfai Péter műszaki
igazgató látványtervei alapján. A Raktárszínházban archív televíziós, illetve házi videós felvételeket,
színháztörténeti ritkaságokat tekinthetnek meg a műfaj szerelmesei.
Centenáriumi gála, Fényes Szabolcs szoboravatás és nagyszabású tárlat december 23-án
Napra pontosan 100 éve, 1922. december 23-án nyitotta meg kapuit Földes Imre és Buttykay Ákos
Olívia hercegnő című operettjével a teátrum, melyet Ben Blumenthal, amerikai vállalkozó építtetett
át az egykori Somossy Orfeumból. Az új színházat 1923 februárjától hivatalosan Fővárosi
Operettszínháznak nevezték el.
2022 december 23-án a Budapesti Operettszínház nagyszabású gálakoncerttel emlékezik meg az
évfordulóról Homonnay Zsolt rendezésében. A gálán a színház teljes társulata részt vesz.
A centenáriumi ünnepség 16 órától kezdődik Fényes Szabolcs zeneszerző, egykori színiigazgató ,
tulajdonos- szobrának felavatásával, amelyet a Fényes Szabolcs Alapítvánnyal közösen szervezett a
teátrum. Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművész alkotása a színház emeleti nézőtéri
folyosóján kap helyet.
A jeles évforduló tiszteletére nyílik az Ámor, mámor, melódia - 100 év 100 név 100 képen -
százképpen című kiállítás is , amely a legfényesebb pillanatokat öleli fel a teljesség igénye nélkül,
(Szerkesztők: Hegedűs Zsóka, Sárdi Mihály, koncepció: Homonnay Zsolt, látvány: Túri Erzsébet.) A
Budapesti Operettszínház ünnepi évadában hat olyan operett és két olyan musical látható , amelyek
a múltban is nagy sikert arattak: Csárdáskirálynő, Marica grófnő, A mosoly országa, Mágnás Miska,
János vitéz, Mária főhadnagy , a La Mancha lovagja és a Hegedűs a háztetőn – a centenáriumi tárlat
ezeknek állít emléket. Olyan nevezetes előadások is felvillannak, amelyek valamely művészi vagy
más külső körülmények, politikai felhangok miatt váltak szinte toposszá a közönség körében. Ilyen
volt például az 1931-es Maya bemutató a főszereplő, Honthy Hanna frivol jelmezével , vagy a Kellér
Dezső és Békeffy István által átdolgozott Csárdáskirálynő, amelyet 1954 novemberétől 1200-szor
sikerült eljátszani Honthy Hannával és Feleki Kamill nagyszerű alakításával. A Hegedűs a háztetőn
című musical bemutatója is felvillan a tárlaton, amelyet ugyan a pártszervek letiltottak, többször is
elhalasztottak , de ennek ellenére, Bessenyei Ferenc Tevje-alakításának és az egész társulatnak
köszönhetően kirobbanó sikert aratott. Látható a Színészkirály, Latinovits Zoltán fotója is A kutya,
akit Bozzi úrnak hívtak című előadás főszerepében, valamint olyan legendás előadások mint a My
Fair Lady , a West Side Storyra vagy a La Mancha lovagja.
A magyar operett dicsőségcsarnoka a színház emeleti előterében várja az érdeklődőket hét neves
zeneszerző: Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Huszka Jenő, Jakobi Viktor, Kacsóh Pongrác, Kálmán Imre
és Lehár Ferenc, valamint az építtető, Somossy Károly emléktáblájával - Somfai Péter műszaki
igazgató látványtervei alapján. A Raktárszínházban archív televíziós, illetve házi videós felvételeket,
színháztörténeti ritkaságokat tekinthetnek meg a műfaj szerelmesei.
Repertoárunkból ajánljuk
A mosoly országa
A mosoly országa Lehár Ferenc pályafutásának egyik legmeghatározóbb darabja, életműve összefoglalója, amit ő maga legjobb alkotásának tartott. Az operai igényességgel megkomponált, háromfelvonásos operettet 1929-ben mutatták ...
Tovább
Lili bárónő
„Érdekel a szituáció!” – mondja a nincstelen gróf, amikor komornyikruhába bújva vállalja, hogy szolgálatba áll a gazdag bárónál és leányánál. A gróf, aki komornyikot alakít, egyébként sikeres színpadi szerző, ...
Tovább
Mária főhadnagy
Hogyan válik egy tizennyolc éves, szerelemről ábrándozó fiatal lány, Lebstück Mária az 1848-as szabadságharc honvédhuszár főhadnagyává? Mi történik, ha kalandos életútjához csodálatos zenét és dalokat, vérpezsdítő ...
Tovább
István, a király
A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ TÁRSULATA A ZIKKURAT SZÍNPADI ÜGYNÖKSÉGGEL EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN BEMUTATJA Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a ...
Tovább